Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



 

Rózsás János

1926–2012

 

1926. augusztus 6-án született Budapesten, majd 9 éves korától Nagykanizsán élt vitéz dr. h. c. Rózsás János, a nagykanizsai író, fordító, történeti kutató, a város díszpolgára, a GULAG kényszermunka-táborainak hiteles krónikása, aki életrajzi dokumentumregényeivel (Keserű ifjúság, Duszja nővér) és a GULAG Lexikonnal állított örök emléket rabtársainak. 2012. november 2-án hunyt el. Születésének 90. évfordulója alkalmából 2016-ban egy civil szerveződés és Nagykanizsa Megyei Jogú Város egy-egy emléktáblát helyezett el egykori lakóházán, a Halis István Városi Könyvtár pedig ezzel az emlék-olvasóteremmel tiszteleg emléke előtt.

„Rózsás János erről a mindent fölülmúló emberszeretetről beszél nekem is! Ember és történelem szembenállásából, bármekkora nyomás nehezedik is az egyes emberre és bármilyen hosszú ideig tart is, bölcsessége új és új rügyeket tud fakasztani, és hittel, szeretettel, emberméltósággal teljes jövőt tud virágba borítani.
Kívánom, még sokáig maradjon közöttünk okossága, szerénysége, békéje példájával és buzdításával. Ezt azonban már nemcsak érzelmekkel, olvasói szimpátiával, hanem értelemmel, belátással, eltökéltséggel tudjuk énünk és mások énjének formálóalakító részeivé tenni. Az életet, a történelmet példája szerint megpróbálva, megtapasztalva, minden élő vagy már nem is élő embert, minden egész vagy összetört, széttépett létező, akár tárgy, dolog, hely, helyzet sorsába belehelyezkedve, azzal azonosulva kell a nekünk rendelt úton végigmenni, egészen a valamennyiünket váró Golgotáig. Jártunkban-keltünkben, keresztünket vonszolva vagy arra fölfeszítve el kell tűnődnünk a talán jól meg sem ismert nagyobb és jobb világon. Ha ezt nem tesszük – sugallja Rózsás János minden mondata, képe –, a napi élethez idomult szellemünk a jelentéktelen dolgokra zsugorodik, és apró töprengésekbe merül. Figyelnünk kell a történelemből megismerhető igazságra, igazodnunk kell a mértékéhez, hogy ma és holnap is meg tudjuk különböztetni a nappalt az éjszakától.”

Márkus Ferenc, tanár írása a Napút folyóirat  „A tanúságtevő. Rózsás János nyolcvanéves” című összeállításban jelent meg.

Bővebb információk róla, tőle az alábbi linkeken:

Önéletírás

Kitüntetések, elismerések

Portré.  Interjúk, képek, filmfelvételek

Könyvek, tanulmányok, előadások

  • Duszja nővér 1995; 2001 A könyv a Czupi Kiadó honlapjáról online is olvasható
  • GULAG Lexikon 19942000; 2008
  • Hungaroj en punlaborejoj de Gulag pri Soljenicin (Eszperantó nyelvre fordította vitéz Szabadi Tibor J.) 1997
  • Keserű Ifjúság 19891999
  • Leventesors. A leventeintézmény története ; 1921-1945. 2005.
  • Magyarok a GULAG kényszermunkatáboraiban. Huszadik századi magyar sorskérdések. Identitás Szabadegyetem Nagykanizsa 1993. július 9-19., 74-96. 1994
  • Megemlékezés Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nóbel-díjas íróról. Kanizsai Antológia 9. 182-187. oldal 2009.
  • A serfőzdétől a sörgyárig... A Kanizsa Sörgyár centenáriumi évkönyve, 1892-1992. (Háncs Lajos szerzőtárssal) 1992
  • Emlékfilm Thúry György halálának 440. évfordulója és az I. portya alkalmából. Benne Rózsás János előadása
  • Válogatott írások 2008

KiadóiBorbándi GyulaCanissa Kiadó; Czupi Kiadó; Püski Kiadó; Szabad Tér Kiadó

Olvasnivaló Rózsás János írásaiból, szövegeiből

Rózsás János és Alekszandr Szolzsenyicin. Rózsás János műveinek története

Rózsás János a közszereplő

Rózsás János és a Halis István Város Könyvtár

Búcsúzó: Képes beszámoló az író temetéséről

Emlékhely Nagykanizsán

 

A honlap tartalmához Rózsás Antaltól, Rajnai Mikóstól, Czupi Gyulától kaptunk értékes dokumentumokat, hálás köszönet érte olvasóink nevében is!

A szerkesztő: Kardos Ferenc

 
/1