Farkas Zsuzsa 

grafikus, festőművész

1929 – 2007

Farkas Zsuzsa Nagykanizsa közkedvelt grafikusa és festőművésze volt. Pakson született, középiskoláit Kőszegen és Szombathelyen végezte, ezt követően Budapesten litográfus rajzoló lett, közben a Dési Huber Körben Gráber Margit tanítványa volt. 1961-ben diplomázott az  Egri Tanárképző Főiskolán földrajz-rajz szakon, mestere Jakuba János volt. Nagykanizsára költözött családi okokból, 1961–1984 között a nagykanizsai Nagyrác utcai Általános Iskolában (Kiskanizsán) tanított. A Kanizsa hetilapban többször is közölt grafikát. Művésztársa és egyben legjobb barátja Kustár Zsuzsa iparművész volt. A Halis István Városi Könyvtárnak sok rajzot adományozott, és még életében engedélyezte, hogy grafikáiból, festményeiből beszkennelt képeket adhassunk közre. Ezen az emléklapon ezek a képek láthatók, illetve a róla megjelent kiadványokból és írásokból válogattam.

„Lírai megfogalmazású és gyengéd szeretettel körülvett alakjai, környezete megmozgatják nézőinek érzelmi világát. ...alkotásai szenvedélyes temperamentumát és elmélyedő, meditatív alkatát egyaránt képviselve őszintén tárják fel a világról vallottakat."

Kratochwill Mimi művészettörténész

„Farkas Zsuzsa képeivel aligha lehetséges közömbösen szembenézni; a százszín álom jobbára feketefehérbe olvasztott valója megfejtésre, azonosításra késztető érzékenységével magával ragad. Olykor sötét, pesszimisztikus mélybe vezet, mint a Hazátlanul, a Menekülők , vagy a Vigasztalók balladisztikus fogalmazványain, vagy akár a Kitörés merész dinamikájú menekülése esetén. Míg az érzelmi ellenpólus derűs könnyedségével, lírai messzeségével üdít. Lívia, az Anya és a leánya már-már etikus zsanéréi jólismerten közeliek. Akárha romantikus hősnők lennének egy meg nem értett, érzelmileg kifáradott világban. Fényévnyire a Történelmi jelenet letisztult korszakától...
A munkák kisugárzása távoli hát, érinthetetlen, tiszta, miként a formálás is. A könnyed tuspatakok, netán a pasztell, akvarell nyomán lágyan, s mégis határozottan bontakozik Farkas Zsuzsa lírai melankóliával telített alkotói miliője: törékenyen, bánatos-védtelen... Alakjai-megannyi asszony és leány-önmagukban is hordozzák ezt az óvni, védni való törékenységet."

Hujber Katalin

Itt láthatóak (a linkre kattintva) grafikái (arcok, városrajzok, történetek - mesék) és festményei és egy kiállítási katalógusa Kostyál László bevezetőjével.

Egyéni kiállítások:

• 1976 Nagykanizsa, Thúry György Múzeum

• 1978 Nagykanizsa, Erkel Ferenc Művelődési Ház

• 1979 Lenti, Sólyom László Művelődési Központ

• 1980 Nagykanizsa, Városi Könyvtár (Ma Halis István Városi Könyvtár, akkoriban a Sugár út 1. szám alatt, a valamikori ipartestületi székházban működött az intézmény, itt volt a kiállítótér is, a díszteremben.)

• 1982 Nagykanizsa, Erkel Ferenc Művelődési Ház

• 1984 Nagykanizsa, Helyőrségi Művelődési Központ (ma Honvéd Kaszinó, Ady u.)

• 1985 Zalaegerszeg, Komját Aladár Középiskolai Fiúkollégium; Zalaegerszeg, Dózsa György Általános Iskola

• 1986 Nagykanizsa, Hevesi Sándor Művelődési Központ; Nagykanizsa, Péterfi Sándor Általános Iskola

• 1989 Nagykanizsa, Hevesi Sándor Művelődési Központ

• 1993 Balassagyarmat

• 1996 Bögöte

​Továbbá volt kiállítása Csurgón, Barcson, Zalakaroson, Letenyén

​Honlapgazda: Kardos Ferenc kardosferenc@gmail.com