Dátum és az esemény

 Képek, dokumentumok a rendezvényekről és a művelődési ház életéről

1976

Művészeti csoportjaink

1976-1978

A csoportok éves összefoglaló bemutatkozása a csoportnevekre (melyek egyben linkek is) kattintva láthatók.

1. Irodalmi csoport

Az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház irodalmi színpada egyúttal a Landler jenő Gimnázium irodalmi színpada is volt, s ami nem véletlen, hiszen Harkány László fő munkahelye a gimnnázium volt. Mindez a művészeti csoportokat bemutató vendégkönyvből is érzékelhető.

2. Énekkar

3. Kulturális kirándulások

"Kúnfajta nagyszemű legény volt,
Knzzottja sok-sok méla vágynak"

ADY

SZEMINÁRUM 1976-77

Az 1976-77.es vendégkönyvben a legtöbb rendezvény az Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett előadássorozat  eseménye volt. Azonban szerveződtek az évadban más események is. Az Ady szeminárium eseményeinek főcímét, hogy könyebben lehessen azonosítani a többi esemény között, ahogy a véndekönyvben is szerepel, pirossal színeztem. - szerk. - 

1976. szeptember 24.

Czine Mihály:

Ady és Móricz

A meghírdetés a Zalai Hírlapban (1976. szeptember 23.):

Ady és Móricz

" - a magyarság szükség és érték az emberiség s az emberiség csillagokhoz vezető útja számára." (Ady)

Jó volt ismételten meggyőződni: így tudják a zalaiak is, az Erkel Ferenc Művelődési Házban dolgozó emberek, s az ide járó százak ls ezrek.

örülök, hogy újra itt lehettem -

Czine Mihály

1976. október 12.

Király István:

Ady problémák: 
Ady költészetének időszerűsége

Hír az eseményről a Zalai Hírlapban (1976. október 13.):

Ady költészetének időszerűsége '76

"Az embernek, amíg csak van ember
Megállni nem lehet"

"Baj, hogy mindenre, miben kéne hinnünk, klisében áll minden cinikus, pesti viccünk."

"Nekem tilalom a vénülés."

- Jó volt itt lenni a nagykanizsai művelődési házban. Érződött a szeretet és az érdeklődés az irodalom iránt. 

Nagykanizsa, 1976. október 12.

Dr. Király István

1976. november 26.

Kovalovszky Miklós:

Ady költői nyelve

Ady költői nyelve

"... a szó nekem ópium,
Pogány titkokat szíthatok belőle"

(Egy csúf rontás). 

Ady nyelvéről szólva csak ilyen vastag könyvben meríthetnénk ki a témát (ha ugyan lehet) Köszönöm, hogy két óra figyelmet szenteltek mégis neki:

Kovalovszky Miklós

 76.XI.26.

A nézők közt, középen, az első sorban Rózsás János író, GULAG kutató ül feleségével.

Érdemes az Ady-díjra

Beszélgetés dr. Kovalovszky Miklóssal, a kétlaki tudóssal.

A nyelvész és irodalmár Ady-kutató, dr. Kovalovszky Miklós szerint országosan is egyedülálló kezdeményezésnek lehetünk tanúi ,a nagykanizsai olajipari művelődési házban. A közelgő Ady-centenárium jegyében neves irodalomtörténészek közreműködésével olyan szemináriumokat rendeznek, amelyeken felidézik a költőóriás életpályáját, méltatják munkásságát — Kellemes meglepetésként ért a kanizsai közönségnek az érdeklődése, amely az Adyról szóló előadásomat kísérte — idézi fel az előző napi benyomásait a tudós, akivel a Pannónia szálló halljában Ady kutatásairól beszélgetünk.
— Külön öröm számomra, hogy a széksorok nagyobb részét fiatal hallgatóság foglalta el. Az ifjak ilyen nagyszámú részvétele rácáfol azokra a felfogásokra, amelyek szerint a felszabadulás utáni generációk idegenkednek Adytól. Fiatal kora óta szenvedélyesen foglalkozik Ady Endrével dr. Kovalovszky Miklós is. A lírikus hagyatékának feldolgozásában olyan monumentális szerepet vállalt magára, mint például a négykötetes, több ezer oldalas Emlékezések Ady Endrére című gyűjtemény összeállítása. Munkássága elismeréseként a napokban kapta meg Dénes Zsófia Ady-alapítványának jutalmát.
— Mióta is foglalkozik Ady hagyatékával, s miért éppen az ő életrajzával, munkásságával ?
— A véletlennek köszönhetem, hogy egy életre eljegyeztem magam Adyval. A feleségem ugyanis Zilahon született, s abban a kollégiumban tanult, ahol előtte a századvég éveiben a költő is diákoskodott. Ez arra ösztönzött, hogy 1936-ban meglátogassam a nevezetes helyszínt. Érdeklődtem a költő akkor még igen elevenen élő emlékei iránt, ismerőseivel, két tanárával, három tanítványával és a szállásadójával, egy idős nénivel is beszélgettem. Aztán az iskola könyvtárában is kutattam, végiglapoztam az intézmény emlékkönyveit és az önképzőkör jegyzőkönyveit így születtek meg annak idején az Ady diákkoráról és Ady Endre önképzőkör tag című első munkáim. — S mi késztette a hatalmas életrajz megírásához? — A költő születésének nyolcvanadik évében, 1957-ben felvetődött az a gondolat hogy az ő kortársai is 80 körül vannak már, itt az utolsó alkalom megkeresni a még élőket. A hosszantartó nyomozás eredményeként mintegy háromszáz kortársat sikerült felkutatnom. A tervezett Emlékezések Ady Endréről négy kötetének anyaga együtt van, s megjelent az első két könyv, amely 1877-től kezdődően egészen a nagyváradi újságíró évekig terjedő időszakot foglalja magában. A centenárium évének könyvnapján lát napvilágot a párizsi éveket, a Léda-korszakot felölelő harmadik kötet, amelyet remélem rövidesen követ majd a Csinszka megjelenésétől a költő haláláig tartó eseményeket megörökítő befejező rész. A hatalmas méretű munka közben a magát kétlaki embernek nevező, nyelvészettel és irodalommal foglalkozó Kovalovszky Miklós a Gondolat könyvkiadó megbízásából Életem nyitott könyve címmel összeállította a poéta önéletrajzát, melynek minden sora, még a címe is Adyé, az ő elbeszéléseiből, cikkeiből és más prózai alkotásaiból építkezik. A tudós közeli tervei között szerepel Ady költői nyelve szótárának gramatikájának és stilisztikájának összeállítása, amelyet a számítógépek korában — természetesen több kutató közreműködésétől — manapság már könnyebben valóra lehet váltani, mint mondjuk pár évvel ezelőtt. A centenárium közeledtével figyelmünk, érdeklődésünk egyre erőteljesebben fordul Ady felé. Az eddigi kutatómunkája során találkozott-e olyan tényekkel, amelyek esetleg eltérnek a tankönyvek megállapításaitól? — Több ilyen tényre is felfigyeltem. Ady érmindszenti gyermekéveit például szépítő beállításokban tárgyalják a könyvek: 100 holdas birtokról, nemesi kúriáról beszélnek. A szépítő túlzással ellentétben — a szemtanú Papp Aurél festőművész szerint — az Ady család abban az időben hasonló volt a többi paraszti sorban élő, földet művelő famíliához. Hasonló szépséghibának lehet vélni azokat a felfogásokat is, amelyek Ady első nagy, zilahi diákköri szerelmének Zsókát tartják, s nem veszik észre a kapcsolat egyoldalúságát. A vetélytérs Somogyi Kálmán és Zsóka saját vallomásaiból is kiderült, hogy a költő csak szerette volna, ha szeretik. Reménytelenül, de mániákusan és kissé rejtőzködve, magába zárkózva rajongott Zsókáért, akit nem sikerült meghódítania. Ady általában csak a maga szűk körében érezte jól magát, ott aztán tündökölt és rajongtak érte.
— Az Ady-alapítvány díját egy másik Zsókától, Dénes Zsófiától kapta, aki ma a kilencvenkettedik évében van, s az „Élet helyett órák” című könyve kapcsán alakját legendák övezik körül. Mi az Ady-kutató véleménye erről?
— Dénes Zsófia még mindig tökéletes frissességgel, kristálytisztán emlékszik Adyval való találkozásának részleteire. Meglepő a hűsége, amellyel a régmúlt emlékeit őrzi, pedig köztudott, hogy volt időszak, amikor a költő körül tömérdek nő nyüzsgött, s mindegyikkel rövidebb-hosszabb idő után szakított, vagy kiábrándult belőlük. Dénes Zsófia az egyetlen kivétel. 1913. késő őszén ismerkedtek meg egymással, s a tervezett házasságuk Zsóka édesanyja ellenzése miatt meghiúsult: a költőnek „az élet helyett nem jöttek, csak órák.” Ennek ellenére mégsem nehezteltek egymásra, nem maradt bennük sem harag, sem pedig keserűség. A kapcsolatuk bizalommá, szeretetté, ragaszkodássá, egyszóval örökké tartó barátsággá nemesedett.
S ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Dénes Zsófia könyveinek honoráriumát az Ady-hagyaték éltetésére szánja, a poéta emlékének szenteli. Az első alkalommal kiosztott jutalomban valóban az arra legérdemesebbek egyike, dr. Kovalovszky Miklós részesült. A költő kilencvenkilencedik születésnapján — november 22-én —, a centenárium előestéjén, tehát a legelsők között kapta meg a díjat Kovalovszky Miklós, aki Ady Endre „megértésének és szeretetének fáklyáját a legnagyobb hittel, a legsikeresebben” viszi tovább.

Mihovics József

1976 november 26.

Fekete Gyula estje

1977

1977 január 23.

A hazudós. Garas Dezső estje

1977. február 9.

A szívem dalba öntöm.

Bencze Ilona, Komlós Zsuzsanna és Maros Gábor estje

Egy nagyon kellemes értő és lelkes közönség, akivel itt találkoztunk.
Boldogság volt számunkra a dalok egymásutánja – úgy látszik minden emberi szív „dalol” –
csak meg kell szólítani.
Igaz híveik szeretettel: Maros Gábor, Bencze Ilona, Komlósi Zsuzsanna

1977. február 11.

Czéne Béla:

Ady prózája, novellája

"Nagyon szép koszorút vittem ki másnap, ragyogó délelőttön a temetőbe Mihályi Rozália sírjára. S akkor olvastam: - Itt nyugszik Mihályi Rozália, élt huszonhat évet, béke poraira. - Kívánkozom elköltözni, és lenni Krisztussal, mert az mindennél jobb. - Ó, jaj, bizony jobb, de mit csináljanak azok, akik el nem költözhetnek? Továbbélik, amíg tehetik, azt, amibe Mihályi Rozália belehalt. Vörös haj, piros, piros ajkak , fekete szemek. Addig is, amíg meghalok, ezeket látom, ezeket kell látnom. S csókolok, pedig már tudom, hogy az emberi csók egyszerű üzenetváltás, s az ember néha nagyon szomorú üzeneteket kap." (Mihályi Rozália csókja)

Czéne Béla

1977. február 16.

Krónika az magyaroknak dolgairól

Szentpál Mónika előadóestje

Bejegyzés a rendezvényről a vendégkönyvben:

"Krónika a magyaroknak dolgairól" 

Valamidõn az napot, holdat, csillagot
és az eget látjuk, higgyük,
hogy mindazok mosolganak minekünk.
Neked mosolganak ezek!

(Bornemissza Péter: Tavasz. részlet)

Szentgál Mónika, kecskés András, Stadler Vilmos, Szilvássy Györgyné, Sztankovits Béla, Molnár Péter.

 Krónika az magyaroknak dolgairól.

- Cikk ...)

Krónika az magyaroknak dolgairól.

Szentpál Mónika előadóestje Nagykanizsán

- Cikk a Zalai hírlapban (1977. február 18.) -

Szívszorongva ültem be szerdán délután Nagykanizsán a Hevesi Sándor művelődési központ nézőterére. A zsúfolásig megtelt színházteremben csupa középiskolás és néhány tanár foglalt helyet, hogy meghallgassa Szentpál Mónika előadását a XVI—XVII. századi régi magyar irodalomról. Rosszízű magyarórák emléke kísért még hajdani gimnazista koromból, majd tanári gyakorlatomból Mióta tanítok, állandóan átcsoportosítom, csökkentem, újjászervezem ezt az anyagot és mégis oly ritkán csillan fel az érdeklődés tanítványaimban. S most boldog voltam, hogy mégis oly sokan eljöttek, hogy felfedje valaki számukra ezt az elfelejtett korszakot.
Szentpál Mónika az első perctől bevonta a nézőket műsorának varázslatos erejébe. Észrevétlenül vitt el bennünket a régi főúri kastélyok táncmulatságaira, bőségtől roskadozó étkezéseire. Bepillantást nyertünk vaskos humorral fűszerezett szerelmi életükbe, rossz és jó szokásaikba, divatos öltözékeikbe, társadalmi és politikai viszonyaikba, babonás hiedelmeikbe. Egyszóval lerántotta a titkot a hajdani mindennapokról, s így hozta be a múltat a jelenbe teljes, leplezetlen valóságában.
A művésznő táncolt és énekelt, meghatóan szavalt Balassi-verseket és kislányosan kuncogott őseink furcsa szokásain. Felelősségteljesen és komolyan beszélt Zrínyi Miklós szavaival: „Az két tar császár közötti” időszakról, amikor a végvári katonák és az ország élet-halál harcát vívta a németek és a törökök ellen. Diadalmas főúr volt, amikor Bethlen Miklós önjellemzését mondta, büszke asszonyság volt Teleki Kata megidézésében, csodálatos borzongással szólt Pázmány Péterről és az „egek csudálatos magasságáról”.
A műsorba szervesen illeszkedik a Collégium Musicum zenéje. Kecskés András, az együttes vezetője eredeti, korhű XV. századi zenét szerkesztett az előadáshoz.
Az előadás szünetében Szentpál Mónika fáradtan, de örömmel fogadott
— Mi ösztönözte arra, hogy a XVI—XVII. századi magyar irodalmat feldolgozza?
— Úgy érzem, ezt a korszakot fájdalmasan elhanyagoltuk, nagyon kevesen ismerik. Tanítja-e ön például Comenius Jánost, Gyöngyösi Istvánt, Apor Pétert, Magyari Istvánt?
— Nem, nem tanítom. — Látja, ez méginkább megerősít abban, hogy szükség van ennek a korszaknak a felidézésére.
— Az előadás során azt éreztem, hogy a művész mögött egy filológusi egyéniség lappang.
— Jól érezte. Műsoromat egyedül szerkesztettem és rendeztem. Már a megszállottság erejével kutattam több mint egy évig az anyagot: levéltárban, kézirattárban, könyvtárakban. Döbbenetes felfedezésre jutottam! Hogy tulajdonképpen nem sokat változtunk. Éppen ezért nem érzem távolinak, sőt nagyon is élőnek, aktuálisnak tartom ezt az irodalmi anyagot.
— Én is éreztem, hogy a távoli problémák: a bőséges étkezés, a lustaság, restség, nemtörődömség — de a komoly felelősség, aggódás a hazáért, népünkért — mindezek mai gondjainkat is tükrözik.
— Örülök, hogy ráérzett szándékomra. Pontosan fogalmazva: az ország haszna, nemzetünk megváltoztatásának szándéka mozgat, mégpedig úgy, ahogy a bevezetőben mondottam: „a régiek tükrébe segítek betekinteni”.
— Még egy utolsó kérdés: amikor éppen nincs színpadon, mivel tölti az idejét?
— Járom a főváros és Pest megye középiskoláit. Rendhagyó irodalomórákat tartok. És nagyon élvezem.
Ilyen rendhagyó irodalomóra volt a szerdai előadás is. Ötszáz diák lett gazdagabb. Érzelmileg, értelmileg közelebb került a régi magyar irodalom megértéséhez és talán megszerettetéséhez.
Keresztes Szilvia

1977. február 28.

Tompa László Ady estje

 "Mégis és újra: föl a szívvel
Mi véres szívünkért,
Mi kínunkért, mi bánatunkért,
Mi szegény meggyötört hitünkért,
Ha orkánzik a Mindenség is. -

Harcunk a magyar Pokollal van
..."

Ady - hívő, igehintő emberségével:

Tompa László

1977. március 7.

Tüskés Tibor szerzői estje

A rendezvényen öszöntőt mondott: Fodor András költő, közreműködött a nagykanizsai kötődésű Vári Éva színésznő és Szegváry Menyhért színész, a Pécsi Bemzeti Színház művészei, illetve Szladányi Péter fuvolaművész

Az alkalomból Fodor András is bejegyzett a vendégkönyvbe: Gratulálok! Kevés ilyen tartalmas vendégkönyvet lehet látni amilyen ennek az elődje - s remélhetőleg eme II. kötete lesz. Éppen az ideje, hogy az itt következő esemény is megörökítődjön benne. Fodor András elővezető. 1977. III.7.

A képen, a pódiumon balról Vári Éva, Fodor András, Tüskés Tibor, Szegváry Menyhért, Harkány László (épp köszönt) áll, a kottaállvány mögött pedig a fuvolaművész Szkladányi Péter ül. 

1977. március 11.

Versek. Vallomások

Béres Ilona és Kovács István műsora

Versek. Vallomások.

"Ismertetem a játékszabályokat. Ismétlem, ebbe a partiba bármi beszállhat!" 

(Kertész Péter)

Köszönettel és szeretettel. Béres Ilona, Kovács István.

1977. III. 11.

1977. március 17.

Dr. Rodé Iván:

A rák gyógyítása

Nagy örömmel láttam a hallgatóság körében a sok fiatal arcot. Remélem, hogy az általam közölt adatok hozzásegítik őket a rákprobléma sötét beállításának felszámolásához.

1977. március 18.

Balogh László:

Ady jelképrendszere

 Ady jelképrendszere

 Ady Endre

Tartsd magad,
Sors, Élet és Idő szabad
S ki várni érez, várni tud.

Várni tud,
Kinek ön-énje nem hazug
S nem hord össze hetet s havat.

Tartsd magad,
Mert most az a leggazdagabb,
Ki várni érez, várni tud.

Legkedvesebb Ady -versemet irtam ide Adyról szóló előadásomkor:

Balogh László

1977/3/18

1977. március 21.

Ünnepi gyűlés a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 68. évfordulójára

1977. március 22.

A Ludas Matyi rajzfilm díszbemutatója az Erkelben.

A rajfilmstúdióból vendégek: Csík Márta, Zsilli Márta, Dizseri Eszter

1977. március 29.

Szecessziós szerelem

Előadóest: Bálint András, Dőry Virág, Csík Gusztáv

"Különbözö, tehát vagyok" (Ygnotus)

 Balról a képen: Bálint András, Dőry Virág,Csík Gusztáv

1977. április 18.

Közönségfalálkozó Sugár Andrással

1977. április 20.

Váradi Hédi előadóestje

1977 május 11.  

Dévai Nagy Kamilla 

és

Oszter Sándor

estje

1977. május 20.

A "Veri az ördög a feleségét" című film bemutatója az Erkelben.

Szakács Zsuzsa és András Ferenc filmrendező

Híradások a zalai sajtóban

Zalai Hírllap 1977. június 30. 152. szám, 10. oldal

Nagyon örülök, hogy első filmem ősbemutatója szűkebb pátriám  Nagykanizsa városban zajlott le! Nagyon köszönöm, külön a gyermekkori barátomnak, külön a kultúr ház vezetőjének, hogy értő, igazi elemző vitavezető volt ezen a mai estén!

András Ferenc

András Ferenc rendező, Fésűs Mária, Szakács Zsuzsa főszereplők és Harkány László házigazda

1977. május 29.

Küldestés.

Portréfilm balczó Andrásról. Filmbemutató és vita.

Részt vesznek: Balczó András olimpiai bajnok öttusázó és Kósa Ferenc filmrendező.

Írások a Zala Hírlapban az est kapcsán:

1977. május 27. 6. oldal - beharangozó cikk:

1977. június 1. 127. szám 4. oldal

"Lehetne itt egészséges közönséget csinálni! Köszönjük az őszinte véleménycsere lehetőségét. Viszontlátásra!

Kósa Ferenc és Balczó András

1977. május 27-június 4. 

Ünnepi könyvhét

1977. május 31.

Jókai Anna és Molnár Piroska estje

Életem első (egyébként sokszázadik) olyan találkozóján, ahol 10,- remény forinttal fizetett és irodalomra (rám?!) kíváncsi kétszáz ember! Elbűvölő tény, elbűvölő " kulturbűvészek!" Köszönöm, gratulálok. Barátsággal megyek - s egykor meg jövök!

1977. május 31.

Jókai Anna

. 

1977. szeptember 12.

Bujtor István és Madaras József előadóestje

Varga József:

Ady és kora

A másokért élő, a jövendő fehéreit szerető Adyt idézzék e sorok - az Olajbányászok Művelődési Házának emlékkönyvében. Adyt és korát is így érthetik igazán!
Varga József

Cikk az Esti Hírlap október 4-i számában az 1977. évi Ünnepi Könyvhétre megjelenő könyvről:

1977. október 14. 

Népszava est

Köszönjük a lehetőséget, hogy a népszerű Erkelben találkozhattunk a Népszava olvasóival. 

Nagykanizsa, 1977. okt. 14.

Szathmári Gábor főszerkesztőhelyettes

A Népszava Sport rovata  a nép szava!

Vándor Kálmán a Népszava sportrovatvezetője

Nagykanizsa, 1977 IX. 14.

Bel potebele

Tímár Ede

1977. október 17.

"Akarom: Tisztán  lássatok."

Sellei Zoltán, Dévai nagy Kamilla  előadóestje
Ady Endre születésének 100. évfordulójára, Czine Mihály bevezetőjvel

Czine Mihály bevezetőt mond.

Sellei Mihály és Dévai Nagy Kamilla

Akarom: Tisztán  lássatok.

"Igen, én élni s hóditani fogok
Egy fájdalmas, nagy élet jussán,
Nem ér föl már szitkozódás, piszok:
Lyányok s ifjak szívei védenek."

(Ady E.: Ifjú szívekben élek)

Sok szeretettel Sellei Zoltán

Ilyen hallgatókat terelni, maga is műalkotás!

Czine Mihály és Dévai Nagy Kamilla

1977. október 21.

A XX. század

Mensáros László és a Calcutta együttes estje

Ötödször és remélem még egy párszor, akár tolókocsiban is. Szeretettel: Mensáros László

Calcutta együttes: Nyerges Ferenc, K. Sooriya Kumar (más leírásokban Surya Kumar néven), Kozma András

Az én színházam.

beszélgetés Bárdy Györggyel

Nagy-nagy örömöt szerzett a rendkívül értő és kedves közönség. Köszönöm.

Bárdy György

1977. november 21.

Pék Pál szerői estje

1977.

Czine Mihály:

Móricz Zsigmond élete és művészete 

1977. pótszilveszter

Előadók:

Kibédy Ervin és Hlatky László (Hasek és Sajó)

Péter Éva és Szántó Károly

1978

1978 november 20.

Kiss Dénes est

1980

1980. február

Koszta Margit:

Kosztolányi-est

1981

1981. 

Bessenyei est