Rózsás János

1926–2012

1926. augusztus 6-án született Budapesten, majd 9 éves korától Nagykanizsán élt vitéz Rózsás János, a nagykanizsai író, fordító, történeti kutató, a város díszpolgára, a GULAG kényszermunka-táborainak hiteles krónikása, aki életrajzi dokumentumregényeivel (Keserű ifjúság, Duszja nővér) és a GULAG Lexikonnal állított örök emléket rabtársainak. 2012. november 2-án hunyt el. Születésének 90. évfordulója alkalmából 2016-ban egy civil szerveződés és Nagykanizsa Megyei Jogú Város egy-egy emléktáblát helyezett el egykori lakóházán, a Halis István Városi Könyvtár pedig ezzel az emlék-olvasóteremmel tiszteleg emléke előtt.

„Rózsás János erről a mindent fölülmúló emberszeretetről beszél nekem is! Ember és történelem szembenállásából, bármekkora nyomás nehezedik is az egyes emberre és bármilyen hosszú ideig tart is, bölcsessége új és új rügyeket tud fakasztani, és hittel, szeretettel, emberméltósággal teljes jövőt tud virágba borítani.
Kívánom, még sokáig maradjon közöttünk okossága, szerénysége, békéje példájával és buzdításával. Ezt azonban már nemcsak érzelmekkel, olvasói szimpátiával, hanem értelemmel, belátással, eltökéltséggel tudjuk énünk és mások énjének formálóalakító részeivé tenni. Az életet, a történelmet példája szerint megpróbálva, megtapasztalva, minden élő vagy már nem is élő embert, minden egész vagy összetört, széttépett létező, akár tárgy, dolog, hely, helyzet sorsába belehelyezkedve, azzal azonosulva kell a nekünk re ndelt úton végigmenni, egészen a valamennyiünket váró Golgotáig. Jártunkban-keltünkben, keresztünket vonszolva vagy arra fölfeszítve el kell tűnődnünk a talán jól meg sem ismert nagyobb és jobb világon. Ha ezt nem tesszük – sugallja Rózsás János minden mondata, képe –, a napi élethez idomult szellemünk a jelentéktelen dolgokra zsugorodik, és apró töprengésekbe merül. Figyelnünk kell a történelemből megismerhető igazságra, igazodnunk kell a mértékéhez, hogy ma és holnap is meg tudjuk különböztetni a nappalt az éjszakától.”

Márkus Ferenc, tanár írása a Napút folyóirat „A tanúságtevő. Rózsás János nyolcvanéves” című összeállításban jelent meg.

Bővebb információk róla, tőle az alábbi linkeken:

Rózsás János művei (könyvek, tanulmányok, előadások)

A GULAG-ról

"Ahol én voltam, ott nem voltak hősök..." női gulag - szovjet hadifogság. Utószó 2003.
Duszja nővér 1995; 2001 A könyv a Czupi Kiadó honlapjáról online is olvasható
GULAG Lexikon 1994; 2000; 2008
Hungaroj en punlaborejoj de Gulag pri Soljenicin (Eszperantó nyelvre fordította vitéz Szabadi Tibor J.) 1997
Keserű Ifjúság 1989; 1999
Magyarok a GULAG kényszermunkatáboraiban. Huszadik századi magyar sorskérdések. Identitás Szabadegyetem Nagykanizsa 1993. július 9-19., 74-96. 1994
Megemlékezés Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nóbel-díjas íróról. Kanizsai Antológia 9. 182-187. oldal 2009 ; Kanizsai Antológia 12. 118-130. 2012

Egyéb írásai

A serfőzdétől a sörgyárig... A Kanizsa Sörgyár centenáriumi évkönyve, 1892-1992. (Háncs Lajos szerzőtárssal) 1992
Emlékezés erdélyországi utazásaimra 2011
Emlékfilm Thúry György halálának 440. évfordulója és az I. portya alkalmából. Benne Rózsás János előadása 2011
Hogyan lett családunk nagykanizsai? Kanizsai antológia 9. 72-81. oldal 2009
Ködbevesző múlt. Válogatott írások. 2017
Leventesors. A leventeintézmény története ; 1921-1945. 2005
Rózsás János visszaemlékezése. Az Értékeinket megőrízzük 32-35. oldal 2016
Válogatott írások 2008

Emlék-olvasótermek

Rózsás János

1926–2012

Önéletírás ; Autobiographie

Kitüntetései és elismerései

Írások, Interjúk, filmfelvételek, képek Rózsás Jánosról

Rózsás János művei (könyvek, tanulmányok, előadások)

Olvasnivaló Rózsás János írásaiból, szövegeiből

Rózsás János és Alekszandr Szolzsenyicin. Rózsás János műveinek története

Rózsás János a közszereplő

Rózsás János és a Halis István Város Könyvtár

Búcsúzó: Képes beszámoló az író temetéséről

Emlékhelye Nagykanizsán