Fejtő Ferenc
író, történész, kritikus
1909 – 2008
Fejtő Ferenc író, történész, kritikus Fischl Fülöp Ferencként Nagykanizsán született 1909. augusztus 31-én és Párizsban hunyt el 2008. június 2-án.
Családja nyomdászként és kereskedőként csehországból került Nagykanizsára, Markbreiter Jakab nyomdájába, amelyet – miután Fejtő Ferenc nagyapja feleségül vette a tulajdonos Friderika nevű lányát – 1864-ben megvásárolt. Ő alapította 1873-ban a Zala című közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilapot, amely később politikai napilappá alakult át. Halála után az 1871-ben született Fischl Lajos nevű fia, Fejtő Ferenc édesapja vezette tovább a nyomdát. 1918-ban megvált a nyomdától és az újságtól, csupán a könyv- és papírkereskedést tartotta meg, és hírlapíróként dolgozott. 1944-ben deportálták, az Auschwitzba tartó vonaton halt meg.
Fejtő Ferenc nagykanizsai szülőházának (Csengery utca 22.) falán emléktábla látható, erről és Fejtő ferencről könyvtárunk Szavak a falakon című gyűjteményéből tájékozódhat. A ház és a család történetéről Tarnóczky Attila: Hol, mi? Kanizsai házak és lakói című adatbázisunkban is olvashat.
Emlék-olvasótermünkben elsősorban a Nagykanizsáról és vidékéről szóló Fejtő-emlékek olvashatók.
Főbb életrajzi oldalak Fejtő Ferencről:
Fejtő Ferenc művei katalógusunkban:
- 1956 a magyar forradalom
- A Duna-parttól a Szajna-partig
- A magyar tragédia 1956
- A népi demokráciák története I-II.
- A zsidó és az Úristen
- Borkóstoló
- Budapesttől Párizsig. Emlékeim.
- Érzelmes utazás
- Heine
- Hova repül az idő? Beszélgetések Jacqueline Cherruault-Serperrel
- II. József
- Isten, ember, ördög: Elmélkedés a rosszról és a történelemről
- Magyarság, zsidóság
- Rekviem egy hajdanvolt birodalomért
- Szociáldemokrácia tegnap, ma, holnap
IDÉZETEK
"Ne lepődjék meg senki francia, hogy ha mosolygok rajta, amikor külföldinek néz vagy mond engem, amikor úgy bánik velem mint idegennel! Micsoda formalizmus! Külföldi, idegen, amiért a franciák számára kiejthetetlen nevű Nagykanizsa városában születtem? Külföldi, amiért magyar honfitársaimhoz hasonlóan hevesen és keményen ejtem a francia szavakat? A dolgok valóságérzete sokszor jóval fejletebb az emberekénél."
(Budapesttől Párizsig. 11. oldal.)
