Kéz-Írások

Szoliva János költő kézírással írt dokumentumainak oldala

A művészet magányos tevékenység, magányos futás, az embernek voltaképpen saját magával folytatott versenye. De nincs versenydobogó, ahová felállhat a költő. Van exponáltság, de az igazi expozíció halála után következik be, kezdődik, és személyes befolyása nélkül folytatódik. A siker igazol, de el is pusztít abban a pillanatban, tömegembert csinál belőled.

"Miért öröm az írás? Az írás teremtés. A halandó bosszúja az elmulásra. A költészet emlékezet. Az emlékezet maga a létezés. Ebből eredően az ember, az emberiség megmentője eredendően a költészet.

Szymborszka: a szemlélődő költő

A szerelem fogalom: egymásba menekülés.

Árnyak kúsznak a tájra. 
Esteledik.

VÁLTOZIK

Elmosódik a vonal.
Völgybe szorulnak a hegyek
Sebhelyek a felületen.
Változik a szerkezet.
A folyó kiköt a partokon.

Az idő árnyéka

A másik

Örök nagypéntek

Szembesülés

SZÉLVISZI

Tegnapokból eljutok a máig
tágítani jelenem.
Ragyogó éjszaka
szél viszi a holnapot.

Vénülnek a reggelek.
Ásnak, kúsznak a tájra,
esteledik.
jelöletlen fordulatokbaN
elmosódnak a vonalak.
 

Idézetek a csurgói Nagyváthy kolllégium emlékkönyvében, egy jegy mellett:

1.
Hány óra?
Mikor?
/Tandori/

2.
Nevedet bízd a jövőre!
„Kereső vagyok, nem megtaláló”
/Benke L./
„Vállaljanak, tagadjanak, segíts meg mindkét szükségemben.
/József Attila/

„Növeli, ki elfödi a bajt.”
/Illyés Gyula/

3.
Amit írtam hiába-vers.
Az idő legyőzhetetlen.
Szamárfület hová rajzolhatok?

4.
„Csak én bírok versemnek hőse lenni
első és utol minden dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább nem jutottam.”
/Babits M. A lirikus epilógja/