Otthon, család, gyermekkor

A SZÜLŐI HÁZ

Gyermekkora első otthona a nagykanizsai, Szemere utcai ház (Szemere utca 8/a, több információ az utcáról, házról a holmi.nagykar.hu-n Tarnóczky Attilától). Az Idők metszetei című kötetben jelent meg a szülői házra emlékező vers:

 Szemere utca 8.

    Ki mondja azt, hogy léted `nem igaz,`
    hogy más valóság az, mi fogva tart,
    hogy leforogsz, és őszöd lábnyomán
    bomlik benned fullasztó magány,
    holott a házad, csapdákkal vakon
    kitárul még, és bent az udvaron
    alva? ébren? mondod a szabályt:
    jelen és múlt ma újra `egy` a világ.

    S így tükreiben tükröd: önmagad --
    A kút, a lépcső talán `ott` maraszt,
    s hasadt tereknek tévedt vándora
    `mögötted` állsz, ha érkezel oda,
    hol föltekint a kiskölyök, s veled
    -- a benne bolygó sorssal -- más szerep
    állítja szembe, s könnyű álmait,
    a mindenséget, amit `túl` gyanít.

    És megérint, és nem vagy már sehol,
    bár arc az arccal szinte egybefoly,
    a hús, a csont, a végső ősi `nem`
    csak átsugárzik majd a `mindenen,`
    s a részre szakadt évek, évadok
    omlása alatt föld s az ég vacog,
    s egy asztal árnya, hiszen semmiképp
    nem forrhat `egybe` már a régi kép
    mindazzal, ami torzzá lett, kihűlt,
    mi végül is a felnőtthöz került,
    hisz benne `él` a szelíd döbbenet,
    hogy ami van, az többé `nemlehet,`
    s módja sincs a jövő törvényt újra
    szétszálazni jelenre és voltra
    e ház udvarán, hogyha valamennyi
    élete fog oldani és kötni.

♦♦♦♦♦

Pék Pál családja

Pék Pál édesanyja Gumilár Lujza volt, akit a rokonság, és a város családot ismerő része "Dudus"-ként is ismert, kultúrakedvelő, élénk szellemi életet élő polgárleányként élt és ilyen szellemben nevelte fiait is. A költő, amíg édesanyja élt, vele lakott, nagyon szoros lelki kapcsolat alakult ki kettőjük között. Nem véletlen tehát, hogy - bár együtt laktak - Pék Pál minden könyvéből külön dedikált édesanyjának is, és hogy édesanyja halála irodalmi levelezésében is megjelent. Édesanyjáról és az ő családjáról szóló dokumentumokat is őriz a költő hagyatéka, amelyeket itt olvashat, láthat az érdeklődő.

A zene, a színészet vonzotta leginkább. Van néhány kép, amikor a középiskolás korú Pék Pál, mint színdarabban játszó édesanyíjával (akkor szőke hajjal) látható.

Édesapja, Pék Pál 1910. január 17-én született a Vas megyei Táplánfán (ma Táplánkereszt falu része). Tisztviselő volt ő is, a Magyar- Amerikai RT Ásványolaj Gépjavító Vállalatnál. Maga is írt verseket. Koholt vádakkal 1950-ben koncepciós perbe fogták, s bár bűntett hiányában felmentették,  1951-ben meghalt a vizsgálati fogság alatt tüdőbetegségben. Pék Pál életének első, s talán legsúlyosabb tragédiája volt ez, mely az apjához írt versében is tetten érhető. Édesanyjáról és az ő családjáról szóló dokumentumokat is őriz a költő hagyatéka, amelyeket itt olvashat, láthat az érdeklődő. Édesapjáról és az ő családjáról szóló dokumentumokat is őriz a költő hagyatéka, amelyeket itt olvashat, láthat az érdeklődő.

Gumilár Lujza és Pék Pál 1937-ben házasodtak össze. Két gyermekük született: Pék Pál Miklós 1939. július 26-án és Pék Zoltán László 1940. október 28-án. 

Két fiúk született, Pék Pál 1939. július 26-án, öccse, Pék Zoltán 1941-ben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

   Pék Pál keresztlevele és Palika képei

Pék Pali és testvére Pék Zoltán kisgyermekkorukban, és a legalsón Pali 7 évesen